Október 10.-én volt a Lelki Egészség Világnapja. A World Federation for Mental Health (WFMH) által alapított és a WHO által erősen támogatott világnap az egyik leghangsúlyosabb a globális események között. Nem véletlenül!
Világszerte csaknem 1 milliárd ember küzd mentális állapotromlással és hazánkban is egyre növekvő tendenciát mutatnak a számok ezen a területen. Hogy mennyire? A Pénzcentrum tavalyi felmérése kimutatta, hogy minden második munkavállaló napi szinten küzd a stresszel.
Ez óriási arány.
Sőt! Annál több. Ez egy hatalmas felkiáltójel, amely arról tanúskodik, hogy gyakorlatilag nincs olyan nap, hogy valaki mellettünk, a közös munkahelyünkön ne küzdene a stresszel.
De hogy árnyaltabb legyen a kép, a felmérés arra is kitért, hogy a tavalyi évben ennek az állománynak, csak töredéke, mindössze 12%-a kapott segítséget. A probléma súlyosságához mérten, ez egy rendkívül alacsony arány.
Ezek a számok azonban nemcsak a dolgozókról szólnak, hanem a vezetőkről is. Ha a vezetők maguk is beletartoznak a fent említett százalékokba, akkor az ő mentális állapotuk is átszivárog, nem egy emberre, hanem akár egy teljes állományra vagy teljes szervezetre. A vezetők kiégése az egész cégkultúrát meghatározhatja.
Ebből pedig egyértelművé válik, hogy a vezetőknek szánt mentális tréning nem luxus, hanem a szervezeti stabilitás és a munkahelyi jóllét alapja.
Miért van szükségük mentális tréningre a vezetőknek?
Erre röviden most Mérő László szavaival válaszolnánk:
A siker távolról sem csak a széljáráson múlik. A következetesség (és az ebből adódó stabilitás) önmagában is jelentős gazdasági érték(…).
A napi szinten fennálló stressz, mondhatni a szélhez hasonlóan dobálja az embert. A vezetőket talán hatványozottan is.
Az a vezető, aki minden napját ebben az instabilitásban éli, előbb-utóbb el fog jutni a döntésképtelenségig, az empátiahiányig és érdektelenségig, míg végül teljesen kiég.
Ám azon túl, hogy magát a vezetőt is elképesztő módon megterheli ez az állapot, nem egyedül fogja viselni a következményeit.
A szervezet jelentős része, az alatta dolgozó állomány, a munkatársak mind megsínylik ezt, míg végül a szűnni nem akaró fluktuáció fogja felhívni a figyelmet arra, hogy baj van.
A stabilitás önmagában is jelentős gazdasági érték.
A vezetőknek szánt klasszikus tréningek, mint a kommunikációs tréningek, az időmenedzsment vagy a delegálás művészete, nem lesznek tartósan hatásosak, ha nem stabil alapokra épülnek. A mentális tréning ezt célozza.
A mentális tréning szerepe
Mi az a mentális tréning?
A mentális tréning nem egy pszichológiai terápia. Nem egy adott irányú eszköz, hanem sokkal inkább egy tudatos önismereti és stresszkezelési eszköztár. Több fókuszú megközelítés. Nem egy adott problémára koncentrál, hanem az egyéniség és a megélések mentén átadott fegyverarzenál a stresszel szemben. Olyan megoldáskészlet, amely adott szituációhoz igazodva segít a vezetőnek felismerni a mentális terhelés jeleit, tudatosítani érzelmi reakcióit, és fejleszteni a mentális rugalmasságát. Olyan megoldáskészlet, amely képessé teszi őket a hatékony stresszkezelésre.
A mentális tréning hatása a vezetőkre és a munkahelyi jóllétre
Amennyiben a vezető rendelkezik a mentális tréning nyújtotta stabilitással, a stresszkezelés képességével, az ő stabilitása fogja megadni a cég stabilitását. Hiszen ahogy a vezető stressz szintje átszivárgott a munkahelyi csatornákon, úgy a stabilitása is át fog.
Azon felül, hogy maga a vezető, mint értékes szakember képes lesz optimális mentális állapoton működni, elkerülve a kiégést, az alatta dolgozó beosztottak is megtapasztalhatják a munkahelyi jóllétet. Hiszen egy mentálisan felkészült vezető képes tisztábban kommunikálni, hatékonyabban dönteni, és érzékenyebben reagálni a munkatársak igényeire.
Munkahelyi szinten ez a stabilitás a pozitív munkahelyi kultúra alapja. Hiszen a jól működő vezetés inspirálja a csapatot, növeli a motivációt, és javítja az általános munkahelyi jóllétet.
A mentális tréning tehát nem csupán a vezető önfejlesztése, hanem a cég fejlesztése: minél tudatosabban építjük a vezetők lelki ellenállóképességét, annál tartósabb a szervezeti stabilitás, annál alacsonyabb a fluktuáció, és annál harmonikusabb a munkahelyi légkör.
Végül Mérő László szavaival élve: “A stabilitás jelentős gazdasági érték”.
Tegyünk hát azért, hogy a jóllét a teljesítmény alapja legyen, ne pedig az áldozata!