Fejleszthető-e az érzelmi intelligencia?
Mi az az érzelmi intelligencia, vagy EQ?
Az érzelmi intelligenciáról mára nagyon sok információnk van, annak ellenére, hogy csak a 90-es években kezdtek foglalkozni a témával.
Peter Salovey és John D. Mayer először definiálták az EQ-t, mint „ a saját és mások érzéseit és érzelmeit figyelni, különbséget tenni köztük, és ezt az információt felhasználni gondolkodásunk és cselekedeteink irányítására”.
Miért fontos ez?
Míg az ókori világ igyekezett teljesen szétválasztani az érzelmeket a racionalitástól, mostanra egyértelművé vált, hogy az érzelmek, vagyis az azokkal való tisztán látás segít a jó döntések meghozatalában. Ezzel a gondolattal együtt a pszichológiában is elindult egy hatalmas változás, melynek alapja, hogy a középpontban az érzelmek állnak.
Goleman, Mayer & Salovey szerint az érzelmi intelligencia négy különböző dimenziója alkotja az érzelmi készségek és képességek hierarchiáját: Első az érzelem észlelése, második az érzelmek felhasználása, harmadik az érzelmek megértése, és az utolsó az érzelmek kezelése.
Goleman szerint öt készség adja az érzelmi intelligenciát: öntudat, önszabályozás, motiváció, empátia és szociális készségek.
A magas érzelmi intelligencia jelei
Érzelem észlelése
Egyrészt más emberek állapotának felismerése és megértése, – az empátia egyértelműen a magas EQ jele. Másrészt saját érzelmeink azonosítása, és az önreflexió.
Érzelmek felhasználása
A gondolkodás és érzelmek között kétirányú viszony van. Oda-vissza hatnak egymásra. Az érzelmek befolyásolják és szabályozzák is a kognitív folyamatokat. De a gondolkodás is hat az érzelmekre. Ezek együttes használata és hatása segít abban, hogy szabályozzuk a viselkedésünket, társas kapcsolatainkban alkalmazkodjunk, és problémákat oldjunk meg.
A magasabb érzelmi intelligenciával bíró személyek jobb problémamegoldók, hiszen jobban tudják szabályozni érzéseiket stresszhelyzetben, illetve el tudják különíteni azokat a negatív érzéseket, amelyek nem szolgálják őket.
Érzelmek megértése
Az érzelmek megértése gyakorlatilag az a képesség, amikor valaki meg tudja érteni az érzelmek közti kapcsolatot, és képes megfogalmazni az ok-okozati összefüggéseket. Meglátja az érzelmek közti vékony ”hálót”, azaz látja az alig látható különbségeket az érzelmek bonyolultságában. A magas EQ-val rendelkező személyek képesek egy konfliktust hirtelen harag nélkül, konkrétan beazonosított érzelmek és okok szerint kezelni.
Érzelmek kezelése
A magas EQ-val rendelkező emberek nem csak a saját érzelmeik kezelésében tudatosak, hanem mások érzelmeivel is tudnak bánni. Konfliktushelyzetben különböző szempontokat (köztük az érzelmi túlfütőttséget, mögöttes okokat és szándékokat) is figyelembe vesz. Saját nyugalmuk megőrzésével könnyen mediátor szerepbe tudnak helyezkedni. Az érzelmeket figyelemmel kísérik, és tudatosítják, kontrollálják, megváltoztatják, kezelik önmagunkban, és így képesek mások érzelmeinek kezelésére is.
EQ fontossága a munkahelyen
Ahol hosszabb ideig tartozkódnak együtt emberek, ott csaknem elkerülhetetlen a konfliktus. A munkahelyen ott vannak a feladatok, a teljesítmény, a határidők. Sorra születhetnek olyan nézeteltérések, amelyek a személyiségbeli-, generációs- és kommunikációs különbségek miatt alakulnak ki. A munkhelyen létfontosságú, hogy nyugodt légkör vegye körbe munkavállalóinkat, hogy kiegyensúlyotozottak, motiváltak és produktívak maradjanak. Illetve, hogy a munkahelyi stressz káros hatásaitól megvédjük őket.
Hogyan csapódik le ha alacsony EQ-val rendelkező személy felel a beosztottakért?
A munkavállalók azt fogják érezni, hogy nem figyelnek rájuk, nem értik meg őket, nincs kihez fordulniuk. A beosztottak azt érezhetik, hogy itt nem fontosak, holott igenis fontosak, csak ez nincs megfelelően kifejezve, hiszen a vezetőjük nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel ezeket a tudtukra adhatná.
Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében egyértelműen arra utal, hogy az érzelmi intelligencia képességei fejleszthetőek. Ezek nem születésünktől meghatározott képességek, hanem folyamatos fejlesztéssel változtatható, erősíthető készségek. A kulcs ehhez az, hogy megértjük, hogy az értelem és az érzelem nem ellentétei, versenytársai egymásnak, és hogy sokkal inkább erősítik egymást, mint gyengítik.
5 kulcsfontosságú készség fejlesztése
Öntudat
Ha ezt a készséget fejlesztjük, akkor sikerül majd megállítani a negatív érzéseinket és azt, hogy azok eluralkodjanak rajtunk. Megértjük érzelmeinket és jobban megtanulunk bízni az intuícióinkban. Ismerjük erősségeinket és gyengeségeinket.
Önszabályozás
Az impulzusok irányátísának képessége. Ha ezt a készséget fejlesztjük megtanulunk nem pusztán érzelmi alapon, impulzusokra reagálva döntést hozni. Az érzelmek és cselekedet között helyet kap a gondolkodás. A határhúzás képessége is ide tartozik.
Motiváció
Itt főként a belső motivációra gondolunk. Az önfejlesztésnek ezen a szintjén már kialakul egy olyan belső vágy, motiváció, ami nem a külső jutalmazásra “hajt”, sokkal inkább a belső megelégedettségre.
Empátia
Az empátia az emberi kapcsolatok alapja. Enélkül nem tudunk elindulni a másik ember felé, nem tudunk kellően kapcsolódni. Enélkül sérülnek a kapcsolataink. Empátiára van szükségünk, hogy legyőzzük a sztereotípiákat és különbözőségeket.
Szociális készségek
Akiknek fejlettek a szociális készségeik, azok nagyon jó csapatjátékosok. Nem vonulnak el, könnyen bevonódnak a társaságba és a feladat megoldásába egyaránt. Kiválóan kommunikálnak és ügyesek a hosszú távú kapcsolatok kiépítésében.
Ha ti is szeretnétek fejleszteni munkatársaitok érzelmi intelligenciáját, és olyan eszközöket a kezükbe adni, amelyekkel könnyebben kezelnek vitás szituációkat és konfliktushelyzeteket, akkor vegyétek fel velünk a kapcsolatot, hogy a rátok szabott tréninggel tudjunk segíteni titeket!